Ugrás a fő tartalomra

Erdős Sándor - Tóbiás, a meztelen csiga és a lakásbiznisz

Erdős Sándor
Tóbiás, a meztelen csiga és a lakásbiznisz

Az erdő közepén egy napon Tóbiás, a meztelen csiga nagy sóhajjal közölte:
– Uraim, elegem van abból, hogy mindenki lakástulajdonos, csak én csúszkálok fedél nélkül.

A harkály kopogtatott a fáján, majd odaszólt:
– A te fejedbe bármikor beköltöznék, olyan üres, mint egy kifosztott dió.

– Köszönöm a bókot – morogta Tóbiás. – De ha nem tudsz házat építeni, legalább ne zajongj.

A mókus, aki éppen tobozt forgatott a kezében, fennhangon röhögött:
– Figyelj, csigám! Neked nem is ház kell, hanem lakótelep. Hozzád képest a csiga testvéreid bérpalotában élnek. Tessék, itt egy toboz, csinálj belőle garzont!

Tóbiás gyanakodva nézte a tobozt.
– Ez legfeljebb fogvájógyár.

Ekkor a béka ugrott elő a bokorból, csurom vizesen, harsány hangon brekegte:
– Én adok neked egy levelet a tóból. Úszóház, modern, panorámás! Igaz, minden viharban elsüllyed, de legalább divatos.

Tóbiás a szemét forgatta:
– Nagyszerű. Én csiga vagyok, nem tengeralattjáró.

A sün lassan közeledett, tüskéi közé egy kis moha akadt. Komoly hangon szólt:
– Emberek… vagyis állatok! Komolyan mondom, ez szégyen. Egy barátunk hajléktalan, mi meg itt viccelődünk. Ha mindenki hoz valamit, megoldjuk.

– Mit oldunk meg? – gyanakodott a harkály.
– A lakáskérdést. – jelentette ki a sün. – Közmunkával.

És lőn.
A nyúl hordta a mohát, mert neki volt a legtöbb ideje, lévén senki nem kérte tőle.
A harkály ritmust dobolt, mert máshoz nem értett.
A mókus raktározott, amit lehetett, a béka pedig esőbiztosítást vállalt egy nagy levéllel.

Néhány nap múltán a ház elkészült. Igaz, inkább emlékeztetett egy viharvert büfékocsira, mint lakóházra, de állt.

Tóbiás körbejárta, majd ünnepélyesen kijelentette:
– Köszönöm, barátaim! Most már nekem is van saját lakásom!

– Saját? – szúrta közbe a sün. – Ne viccelj! Ez közös tulajdon, közös felelősség, közös hitel. Ha nem fizetsz havonta egy adag barátságot, mi szerződést bontunk.

– Akkor inkább fizetek – sóhajtott Tóbiás. – De előre szólok: az ingatlanpiac csúszós, és abban én profi vagyok!

Tanulság :
Egy ház építése olyan, mint a kocsmai számla: könnyebb, ha többen dobják össze.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fodor Sándor: Csipike, a mesemondó

Fodor Sándor: Csipike, a mesemondó Mire feljött a telihold, vidám nevetéstől, jókedvtől zengett az egész erdő. A pisztrángok fel-felugráltak a vízből és bukfencet vetettek a levegőben. Kecskebéka pedig olyan táncba fogott a parton, mintha világéletében ezt tanulta volna. Szarvasbika előkelően kijelentette, hogy már az elején tudta, humbug az egész, de amikor azt hitte, nem látják, ő is nagyokat ugrott örömében. Vaddisznó bácsi is ünnepelt, csak Vadmalac búsult, amiért elmaradt az érdekes látnivaló. A méhek vidám zümmögéssel szedték le a viaszt a tartalékbejáratokról, Harkály mester pedig boldog volt, hogy mégsem kellett nádirigónak mennie. Hiába, az ő korában már nehéz új életet kezdeni, mégha nem is egészen idegen neki az új mesterség. Sünék jókedvűen indultak éjjeli műszakba. Amikor Bagoly doktor meghallotta a dolgot, akkorát nevetett, hogy még a szemüvegét is le kellett vennie. - Hiába - mondta -, nagy kópé ez a Csipike! Legboldogabb azonban az egész erdőben, sőt talán az egész föld...

Erdős Sándor : Tóbiás nyári kalandja

Erdős Sándor Tóbiás nyári kalandja Tóbiás a szürke egér elhagyta az otthonát. Nem törődött a hőséggel, csábította a világ. Nyár derekán, korán reggel, felpakolt a nagy útra. Egérlyukban rég heverő hátizsákját áttúrta. Volt abban mindenféle lom, nem is talált hasznosat. Pakolt bele fontos holmit: füstölt sajtból jó sokat. Nagy meleg volt, sütött  a nap. Szomjas is lett Tóbiás. Zsákjában nem volt víz, csak sajt. Stimmelt is a számadás. Közel, s távol sehol sincs víz. Nem volt, ami lehűtse. Árnyék sehol. Vége az lesz: pecsenye lesz belőle. Elterült a tűző napon, letaglózta a hőség. Tűztek rá a napsugarak, úgy érezte, hogy megég. Ám valami eltakarta előle a nap fényét. Bagoly nézte a magasból, a fene az ízlését. Nagyon álmosan, fáradtan repült erre távólról. Késve tartott hazafelé éjszakai műszakból. Tóbiás nagyon megijedt. Jó lenne most eltűnni. Hiszen ez a rusnya bagoly egeret szokott enni. Meg is látta kis Tóbiást, nagyon jó volt a szeme. Kiszáradt jószág fekszik lent, nem egérnek t...

Erdős Sándor:A bátor nyúl ( Vers )

Erdős Sándor A bátor nyúl Erdő hőse a bátor nyúl nem vett még részt harcokban, kidüllesztett mellel sétál mindig csak az árnyékben. Rettegik őt az erdőben, félnek tőle oly nagyon. Messziről elkerülik hát, éjjelen és nappalon. Pedig a nyúl elég vézna nem éppen egy atléta, persze mellette megy medve rávetül az árnyéka. Ha nem lenne ott a medve bajba lenne a hős nyúl. Azon nyomban kiderülne, ő csak egy gyáva ficsúr.