Kacagóra. Minden, ami érdekes.

Erdős Sándor Csiga Soma álma Csiga Soma arra gondolt, hogy lefutja a nyestet. Megelőzi a gepárdot, antilopot, ha kerget. Kipucolta az otthonát, fényes lett a házikó, így kiáltott: – Nincs ma nálam gyorsabban futó csikó! Rajthoz állt a rét közepén, szurkolt neki száz hangya. Egy szöcskével versenyt futott, ám elesett a bamba. Mert a nagy sietség közben nekiment egy nagy kőnek. Hanyatt esett, pörgött kettőt, nem tett ez jót gőgjének. Arra ballag öreg teknős, szájából bölcs minden szó: – Nem baj, hogyha lassú vagy te, csak a célod legyen jó! Soma akkor széjjelnézett, csendesen ezt felelte: – Aki mindig másra vágyik, nem lesz sorsnak kegyeltje.

Erdős Sándor Bendő a giliszta Föld alatt bujkálgat Bendő, a kukac ki barna. Unatkozott a föld mélyén mászott erre-arra. Egyszer így szólt: – Útra kelek, unalmas itt mélyen! Felkúszott a talajszintig, pislogott a fényen. – Hová mászol, te giliszta? – kérdezte a csiga. –Tengert látni indulok ma! – szólt a földek fia. Kiflihajót lelt az árok langyos pocsolyáján, ott hajózott délutánig egy bodobács hátán. Ám a zápor rájuk rontott, dörgött fenn az égbolt, Bendő így szólt: – Félek nagyon, ennyi már elég volt. Hazabújt a puha földbe, le az örök estbe. Azt motyogta: –Szebb az otthon, jobb a sárban fekve!