A moly ( Vers )
Erdős Sándor A moly Kérlek kedves zakóm, ne bomolj. Mit tehetnék? Megrágott a moly. Mentem is rögtön a zakómmal, Állatbíróságra azonnal. Kérem a tisztelt bíróságot, a gazember moly legyen vádlott. Tönkretette az öltönyömet, ítéljék el, míg meg nem fizet. Nevetett a moly az egészen. Én ruhát eszek, kérem szépen. Nekem a spájz a ruhásszekrény, mi mást egyen a moly, ha szegény? Határozott is a bíróság. Elfogadták a molynak szavát. Azóta is ő nálam lakik, a ruháimból táplálkozik.