Kacagóra. Minden, ami érdekes.

Erdős Sándor   Egérke új háza Élt egyszer egy apró egér, otthona pár nyárfalevél. Házat épített belőle nem sikerült túl erősre. Baj történt hát, oly rettentő, elfújta az őszi szellő. Szél vitte el messze házát, ágyat, széket,asztalt,párnát. Nemsokára eljön a tél, hol fog lakni a kisegér? Nincs otthona, milyen szégyen, nem találja földön, s égen. Nos, ha nincsen, majd keresek, nem töltöm én künn a telet. Gyorsan szedte hát a lábát, keresgélte az új házát. Az erdő szélén sétálva, egy doboz hevert, meglátta. Csúnya, szemetelő ember, kidobta oda ma reggel. Nem szép dolog szemetelni, Ilyet nem szabad ám tenni, de most jól jött az egérnek, itt még húszan is elférnek. Kibélelte füvel, fával, elégedett volt lakával. Ha ilyet látsz kukkancs bele, hátha kis állatnak helye. Hogyha nincsen benne semmi, táskába kell akkor tenni. Elviheted a kukába, tettél is jót akkor mára. Boldog volt a kicsi egér, ide sok kis egér befér. Nem érzik a hideg szelet, átvészelik majd a telet.

Erdős Sándor Egér a vadnyugaton Unta magát egy kis egér hát úgy döntött a kicsi Hümér, elutazik nagyon messze a távoli végtelenbe. – Elmegyek a vadnyugatra vadászok majd vadnyulakra, betöröm a vadlovakat nem kell más csak cowboy kalap. Jön a cica is Töpörtyű ő lesz a csúnya részbőrű, majd hajtom őt a szavannán menekülhet úgy, bizám. Felkészültem, indulok is egérlyukból legalábbis, utána vonatra szállok vadnyugatig meg sem állok. Kilépett az egérlyukból, de Töpörtyű most ott posztol. Megrettent a nagy macskától, így hát nem ment el a háztól.

Erdős Sándor Egér a hős Játszott a macska az egérrel úgy vélte előtte majd letérdel. Hisz erősebb a kis jószágnál, ő előtte csak úgy nem császkál. Nem tudta hogy az egér erős, mert a cincérnél tanult nagy hős. Megerősödött a muszklija, úgy néz már ki mint Rambó fia. Rálépett macska a farkára. Nevet az egér – Te butácska. Az egérke ütötte, nyeste lesérült beste macska teste. El is hordta gyorsan írháját, örült hogy élve érte házát. Az egér meg lassan, peckesen továbbment útján csendesen.