Kacagóra. Minden, ami érdekes.

Erdős Sándor A kicsi pók Kis pókunk már hálót szőne, bár csak gyorsan nagyra nőne. Hamar eszik egy keveset. Nem sokat, csak egy legyet. Hú, már biztos nagyobb lettem, hiszen már eleget ettem. Nyújtózkodik is nagyokat, most beszővöm a falakat. Meg is indult nagy sietve, muslicákat ijesztgetve. De a fal még oly távoli. Inkább maradok én kicsi.

Erdős Sándor Az izé Mi kacsint rám lent a fűből? Tudja azt a jó fene. Furcsa ez az apró jószág, van neki vagy nyolc szeme. Hát még lába, milyen sok van érdekes, és meglepő, megszámolnám, hogyha tudnám, hány lábra kéne cipő. De, ez a furcsa, apró jószág olyan gyorsan elszaladt, hogy az a sok apró lába, számolatlanul maradt. Mi lehetett ez az állat? Mert én sajnos nem tudom. Az biztos, hogy nem lehetett macska, kutya, vagy majom. Aki tudja, mondja már meg, segítsetek gyerekek! Biztos nem egy púpúteve, szerintem pók lehetett.

Erdős Sándor Tas a pók Fa házunkba beköltözött egy nyolc lábú új lakó, megfogott egy apró legyet szörnyű, hát ez nem való. Elneveztem gyorsan Tasnak, hogy legyen neki neve, így már sokkal intimebben beszélgethetek vele. Fene Tas a gusztusodat ne egyél már te legyet, adok neked kenyérmorzsát azzal tömjed a fejed. Kivettem a hálójából a remegő zsákmányát, elengedtem, hadd repüljön keresse meg mamáját. Szerintem Tas nem szerette a pékáru  morzsáját, másnap reggel áthelyezte hálóból szőtt tanyáját. Újra tákolt lakhelyében dölyfösködött kevélyen, mutatta, hogy fogott legyet nem élhet ő kenyéren. Jól van, legyen, egye fene adok akkor kis husit, elengedem a kis legyet hozok inkább párizsit.