Erdős Sándor
Sáska Samu, a matrózjelölt
Sáska Samu, zöld kabátban,
ült egy ágon, magányban.
Nézte messze a Nagy-Dunát.
Álmodozott: „Tengerre hát!”
„Leszek én is matróz, vitéz,
ki hajón áll, mint Kampókéz!
Kormányt fogok, kürtöt fújok,
delfinekkel bújócskázok!”
Jött a hangya, így szólt rája:
„Samu, ez nem sáska-pálya!
Tenger nincsen közel, s távol,
csak tó miben gólya gázol!”
„Nem baj!” – mondta Samu bátran,
„Építek hajót a nádban!
Levélvitorla, makk lesz kormány,
,hullámtűrő sáska gyártmány!”
Elindult, kicsit billegett,
egy béka köszönt: „Jó szelet!”
De jött egy szél, s a hajó repült,
ezen sáskánk jókat derült!
Samu nevet: „Ez volt kaland!
Tengerész lettem, hát egy nap!”
Azóta meséli büszkén,
hogy ő hajózott – nádas szélén.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése