Szent Miklós a 3-4. században élt keresztény pap volt, aki a gyermekekkel szemben olyan kivételesen jóindulatú volt, hogy alakja és a hozzá fűződő hagyomány napjainkban, évszázadokkal később is kedves a kisebbek számára.
Patás, szarvas segítői, a krampuszok azonban jelentősen megváltoztak az évek során: a 17. században brutális gyermekgyilkosként vagy az alvilág szolgáiként tartották számon őket.
Az osztrák rém
A német nyelvterületeken elterjedt legenda szerint a krampusz a Mikulással együtt járta a házakat, ajándék helyett ő azonban a rossz gyerekeket vette elő, és addig ütötte őket virgácsával, ami nem egy jópofa aranypálca, hanem tövises és szúrós ágakból álló vesszőköteg volt az ábrázolások szerint, amíg jók nem lettek.
Egyes helyeken, miután jól elnáspángolta a nem szófogadó lurkókat, magával vitte őket a sötét alvilágba. A vérfagyasztó külsejű patástól így nem csoda, hogy minden gyerek félt. Neve egyébként a német Krampen, azaz karom szóból ered, ami szintén nem túl bizalomgerjesztő elnevezés. Az északibb országokban, Belgiumban és Hollandiában a Télapó zsákjánál híresebb a krampuszé: ebbe teszi ugyanis a rossz gyerekeket, akiket elrabol magának.
A francia gyilkos
Egy másik legenda azt tartja, hogy a krampusz alakjának nem mitológiai eredete van. A 17. században elterjedt francia történet egy könyörtelen hentesről szól, aki három gyermeket gyilkolt meg, darabolt fel, és rejtette sókádba maradványaikat. A jóságos Szent Miklós azonban megjelent, feltámasztotta a gyerekeket, visszaadta őket szüleiknek, a kíméletlen gyilkost pedig arra kárhoztatta, hogy az örökkévalóságban kísérje őt útján, a gyermekek jutalmazásában.
A keresztény ördög
Szintén távol áll a ma ismert, kedves, szarvas segítők képétől a keresztény illusztráció: a krampusz nem más, mint maga az ördög, a megtestesült sátán.
Erre elsősorban a jó és a rossz egyensúlyának fenntartása érdekében volt szükség: a jólelkű Szent Miklós alakja még inkább kegyesnek hatott egy velejéig romlott ördögfajzat mellett.
Krampuszok napjainkban
Mára az irgalmatlan és szőrös szívű szörnyek alakja sokat finomodott, nem kap a szívéhez egyik gyerek sem, ha virgácsot is talál a cipőjében Mikuláskor. Stájerországban azonban a mai napig szokás december elején, Miklós napját megelőzően a krampuszjárás, amikor a fiatalok jelmezekbe, maszkokba öltözve rémisztgetik a kisebb gyerekeket.
Itt lakik a Mikulás
Ha a krampusz valóban az alvilágba hurcolja a rossz gyerekeket, akkor már csak ezért is megéri jónak lenni: a Mikulás otthona lélegzetelállítóan csodás.
Forrás: Femina.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése