Ugrás a fő tartalomra

Erdős Sándor:A szerelmes hernyó ( Vers )

Erdős Sándor

A szerelmes hernyó


Szerelmes lett a kis hernyó

tetszik neki egy bogár.

Rózsabogár az ő neve,

szép is mint egy rózsaszál.

 

El is ment hát udvarolni,

vitt magával virágot.

Szerelmének eligérte

az egész nagy világot.

 

 – Nem vagy szép, hát nem érdekelsz –

nevet a rózsabogár.

 – Megváltozok – szólt a hernyó

 – akkor lesz reménysugár.

 

 – Megváltozhatsz, csúnya maradsz

ilyen a te külcsíned.

 – Gusztustalan hernyó vagy te

hiába is szépíted.

 

Ott is hagyta nagy kevélyen

a bánatos kis hernyót,

mert szép bogarak báljába

kapott ő ma meghívót.

 

Szomorú lett a kis hernyó

bánatos lett a szíve.

Elbujdosott világ elől

bábozódott izibe.

 

Nemsokára feltört a báb

előbújt egy pillangó.

Szivárványként csillog szárnya,

egy igazi szívrabló.

 

Felrepült a levegőbe

megbillenti szárnyait.

Elrepül a bogárbálba,

megnézi ő a bulit.

 

Szépek bálja csodálatos,

a csúcs a rózsabogár.

Mindenki csak őt fotózza,

ő itt a médiasztár.

 

Meglátva a szép pillangót

rózsabogár integet.

– Jaj, de szép ez! – A szívében

felvirrad a kikelet.

 

Ám a pille emlékezik

még a hernyó korára.

Hogy ő régen a bogárnak

kedveskedett potyára.

 

Igaz szebb lett, de a szíve

most is csak ugyan olyan.

szerelmével ez a bogár

hagyta ott bánatosan.

 

El is rebben, el ő messze,

ez egy cudar társaság.

Keres egyszerű kis társat,

nem érdekli cifraság.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fodor Sándor: Csipike, a mesemondó

Fodor Sándor: Csipike, a mesemondó Mire feljött a telihold, vidám nevetéstől, jókedvtől zengett az egész erdő. A pisztrángok fel-felugráltak a vízből és bukfencet vetettek a levegőben. Kecskebéka pedig olyan táncba fogott a parton, mintha világéletében ezt tanulta volna. Szarvasbika előkelően kijelentette, hogy már az elején tudta, humbug az egész, de amikor azt hitte, nem látják, ő is nagyokat ugrott örömében. Vaddisznó bácsi is ünnepelt, csak Vadmalac búsult, amiért elmaradt az érdekes látnivaló. A méhek vidám zümmögéssel szedték le a viaszt a tartalékbejáratokról, Harkály mester pedig boldog volt, hogy mégsem kellett nádirigónak mennie. Hiába, az ő korában már nehéz új életet kezdeni, mégha nem is egészen idegen neki az új mesterség. Sünék jókedvűen indultak éjjeli műszakba. Amikor Bagoly doktor meghallotta a dolgot, akkorát nevetett, hogy még a szemüvegét is le kellett vennie. - Hiába - mondta -, nagy kópé ez a Csipike! Legboldogabb azonban az egész erdőben, sőt talán az egész föld...

Erdős Sándor : Tóbiás nyári kalandja

Erdős Sándor Tóbiás nyári kalandja Tóbiás a szürke egér elhagyta az otthonát. Nem törődött a hőséggel, csábította a világ. Nyár derekán, korán reggel, felpakolt a nagy útra. Egérlyukban rég heverő hátizsákját áttúrta. Volt abban mindenféle lom, nem is talált hasznosat. Pakolt bele fontos holmit: füstölt sajtból jó sokat. Nagy meleg volt, sütött  a nap. Szomjas is lett Tóbiás. Zsákjában nem volt víz, csak sajt. Stimmelt is a számadás. Közel, s távol sehol sincs víz. Nem volt, ami lehűtse. Árnyék sehol. Vége az lesz: pecsenye lesz belőle. Elterült a tűző napon, letaglózta a hőség. Tűztek rá a napsugarak, úgy érezte, hogy megég. Ám valami eltakarta előle a nap fényét. Bagoly nézte a magasból, a fene az ízlését. Nagyon álmosan, fáradtan repült erre távólról. Késve tartott hazafelé éjszakai műszakból. Tóbiás nagyon megijedt. Jó lenne most eltűnni. Hiszen ez a rusnya bagoly egeret szokott enni. Meg is látta kis Tóbiást, nagyon jó volt a szeme. Kiszáradt jószág fekszik lent, nem egérnek t...

Erdős Sándor:A bátor nyúl ( Vers )

Erdős Sándor A bátor nyúl Erdő hőse a bátor nyúl nem vett még részt harcokban, kidüllesztett mellel sétál mindig csak az árnyékben. Rettegik őt az erdőben, félnek tőle oly nagyon. Messziről elkerülik hát, éjjelen és nappalon. Pedig a nyúl elég vézna nem éppen egy atléta, persze mellette megy medve rávetül az árnyéka. Ha nem lenne ott a medve bajba lenne a hős nyúl. Azon nyomban kiderülne, ő csak egy gyáva ficsúr.