Aranyosi Ervin: ÖREGAPÓ KARÁCSONYA

Aranyosi Ervin: ÖREGAPÓ KARÁCSONYA Fenn a hegyen, kis házában éldegélt egy remete. Magányos volt, – kérdezhetnéd – vajon boldog lehet-e? Egyszer, régen elmenekült, elvesztette a hitét. Nem hitte, hogy élő ember, visszaadja neki még… Fenn a hegyen nagy hó hullott, hófehér lett a világ. A közeli falucskában bezárták az iskolát. A gyerekek öröméhez megvolt minden, ami jó. Szabadidő, jó barátok, és vastag hó takaró. Egy kis csoport, egy fél osztály, kirándulást tervezett. Úgy döntöttek, társaikkal megmásszák a nagy hegyet. Hátizsákjuk élelemmel, szívük jó kedvvel teli. Hívta őket a nagy kaland, – ki keresi, megleli. Ahogy mentek, fel a hegyre, egész végig nóta szólt, Útjuk közben víg dalukra, varjú, szarka válaszolt. Néha láttak őzikéket, mókus szaladt fenn a fán. – Futás haza az odúdba, meg ne fázzál kiskomám! Nagy vidáman meneteltek, a délelőtt elszaladt. Visszanéztek falujukra, s nem láttak már házakat. Hegy tetején, az út végén, havas tisztás terült el. Körülöttük már a vilá...