Kacagóra. Minden, ami érdekes.

  Zelk Zoltán: Őszi mese       Egy magas fa legfelső ágán élt a kis falevél. Mostanában nagyon szomorú volt. Hiába jött játszani hozzá a szellő, csak nem vidult fel.      – Miért nem hintázol velem? – kérdezte a szellőcske. – Láttam, most mindig egy kismadárral beszélgetsz. Ugyan, mennyivel mulatságosabb ő nálamnál? No, de találok én is más pajtást!       A falevél erre sírva fakadt.       – Ne bánts, szellőcske, tudhatnád, mennyire szeretlek, és láthatod, milyen szomorú lett a sorsom. Azelőtt reggelenként arany napsugárban fürödtem, és fecskesereg köszöntött vidám jó reggelt. Most se napsugár, se fecskék. Hová lettek, miért hagytak el? Nézd az arcom, a nagy bánattól egészen megöregedtem, már ráncos is, az esőcseppek naphosszat elülhetnek benne!       A szellő megsajnálta a falevelet. Megsimogatta, vigasztalta, de az zokogott, hogy leszakadt az ágról, és hullt a föld felé.     ...

Ditte és a farkasfalka,  avagy Tenkes Huba ismét nyomoz! Nyílt pályázat felnőtteknek Adam és Ditte Magyarországra utazik nászútra, ahol Ditte természetesen eltéved a Zempléni hegyekben és találkozik a két világ közt átjárogató farkasfalkával. Adam - most először - hiába keresi a feleségét, képtelen a nyomára akadni, ezért felkéri Tenkes Huba nyomozót, aki jártas a misztériumokban is, hogy találja meg az asszonyt, aki ráadásul ikrekkel várandós. Folytasd innen a történetet, és írj egy novellát! Ahhoz, hogy sikeresen vedd az akadályt, ismerned a szereplőket, mert a karakterhűség az egyik legfontosabb szempont, aminek meg kell, hogy felelj! Tehát jó, ha legalább egy-egy könyvet elolvasol, hogy minél jobban megismerd a hőseinket, mielőtt írni kezdesz! Tenkes Huba nyomozót az alábbi könyvekből ismerheted meg jobban: Erdős Sándor: Szellemek árnyéka és Az elátkozott kúria A farkasfalkát és a vezetőjüket, Rolandot, a farkasembert, valamint a Zempléni hegységnek ezt a misztikus vidékét e ké...

  Nagy szeretettel ajánlom a Helma kiadó gondozásában megjelent Mesevár című gyermekkönyvet. A kötetből mesés versek útján elbarangolhatunk különös tájakra. Megismerhetjük Elemért a botsáskát, találkozhatunk Csupicsigával, megtudhatjuk a könyvből, hogy miről álmodik a csótány. Elbarangolunk Zümivel a szúnyoggal a városba és megtudhatjuk, hogy miért állt kalóznak a béka. Elgondolkodtató, vicces történetekkel szórakoztathatjuk gyermekünket, vagy épp önmagunkat. A kötetben található írásokból a nevelési intézmények is szívesen válogatnak oktatási célokra.  A kötet kedvezményes áron már előrendelhető. Remek ajándék lehet bárki számára, aki szeretne jót nevetni, miközben a könyv lapjait forgatja. Megrendelhető: Mesevár

Varga Katalin: A kesztyű Valaki az erdőben elvesztett egy hatalmas, szőrmével bélelt bőrkesztyűt. Ott feküdt a galagonyabokor aljában. Barna színe teljesen egybeolvadt a környező avar színével. A kis állatok mégis észrevették. A kesztyű meleg volt, tágas volt, kuckórakásra kiváltképpen alkalmas. Beköltöztek hát a kesztyűbe: a pocok a nagyujjába, a cinke a mutatóujjába, a béka a középső ujjába, a szarvasbogár a gyűrűsujjába s az öreg, rövidlátó hangya a kisujjába. Ha beköltöztek, be is rendezkedtek. Utána munkához láttak. Mindenki a saját mesterségéhez. Hű micsoda sürgés-forgás, micsoda kalapálás, kattogás, csattogás hallatszott a kesztyűből: a pocok cipőt talpalt, a cinke ruhát varrt, a béka órát javított, a szarvasbogár bútort gyalult, s az öreg, rövidlátó hangya kötögetett. De egyszer csak vége szakadt a munkának. A kis állatok megéheztek. Hozzáfogtak az ebédfőzéshez. Főtt, rotyogott az ebéd a kesztyűben: a nagyujjban bableves, a mutatóujjban mákos csík, a középső ujjban töltött kápo...

Balatoni legendák:   Sió, az átok sújtotta tavi tündér   Ezt a balatoni regét, ami a balatonfüredi gyógyító forrásokról szól, először Fáy András örökítette meg 1836-ban.  Egyszer volt, hol nem volt, élt a Balatonnál egy tündér, Sió. Sió, persze egy csodaszép tündérlány volt, még a tündérek között is a legszebb, elcsavarta hát minden féri fejét, akivel csak találkozott. A rajongás és a könnyű siker azonban sajnos túl elbizakodottá, önhitté és gőgössé tette, egyiküket sem volt képes szeretni, csupán játszott velük, jól szórakozott rajtuk, bánatukon. Senkivel nem tett kivételt, még a Bakony erdejében élő varázsló, Kamor fiával sem, sőt még ki is használta őt, egy napon kérte bizonyítsa be, hogy szereti, mégpedig azzal, hogy hoz neki hársfavirágvizet a Bakony legmeredekebb ormairól, hadd locsolgathassa vele szőke fürtjeit. Kamor fia, mindent kockára téve, meg is szerezte, amit a tündér kért, de a tündérhez közeledve arra lett figyelmes, hogy egy másik fiút szédít, ennek ...

A bolond falu (népmese) Ez a bolondos falu története.  Ott olyan bolondos emberek laktak, hogy ollyant osztén a világon nem lehetett találni. No meg a bíró! Hát annak oszt párja nem vót.  Hát egyik napon egy asszony elmegy a bíróhoz:    -Jaj, bíró úr, lagzihó készülődünk, oszt só meg csak egy csepp van! Adjon má tanácsot, mit tegyünk?    -Hát édes jányom, ha van egy csöpp sótok, a maradék sótokat vessétek el jó kövér fődbe, majd megszaporodik!    Nos, más se köllött az asszonnak, nagyon megörült, megy haza nagy örömvel. Már a kaputól kajbál:    -Hé ember, hozd a gereblyét meg az ásót!   -Minek az te?    -Most gyüvök a bíró úrtúl, azt mondja, hogy vessük el a sónkat, majd megszaporodik.    Na, úgy is tettek, fölástak egy darabot a kertbe, elvették a sót, legereblyézték. Oly jó esős idők jártak akkorába, jó meleg vót, egy reggel megy ki az ember, hát: hát szépen zöldül, ahol elvették a sót. Nagyon me...

Erdős Sándor : A kőleves Magyar népmese átirat. Háborúból hazafelé,éhezett a katona. Bárhová is kopogtatott, enni nem kapott soha. Bejárta az egész falut, adnának-e alamizsnát. De mit kapott nem fedezte szegény vacsoráját. El is határozta gyorsan, felkapva egy nagy követ. Főzök ebből levest én! Keresek olyan helyet Első falu első házán kopogott a katona. Gondolta, hogy itt lesz kőből mindjárt finom vacsora. Öregasszony nyitott ajtót. Köszöntötte a legény. Alamizsnát jöttem kérni bár nem vagyok én szegény. Vizet, s lábost tud-é adni? Főzni valót hoztam ám. Finomabbnál finomabb kővel teli a tarisznyám. Ámult-bámult a vénasszony. Kőből főzni lehet-e? Ha megtanul bizonyára gazdag lesz az élete. Gyere-gyere invitálta. Mutasd hogyan csinálod. Mindent adok mi kell hozzá, ahogy te csak kívánod. Lábost, vizet hozzon kend, tegye fel a tűz fölé. Mikor a víz már rotyogott, kavicsot dobott belé. Kevergette,kevergette. Az öregasszony meg csak leste. Finom leves lesz majd ebből, mire leszáll az este....