Erdős Sándor - Leesett a nap az égről
Erdős Sándor
Leesett a nap az égről
Leesett a nap az égről
jól megütötte magát,
rendesen bele is sápadt
könny borította arcát.
Most aztán hogy mászik vissza?
Magasan van fenn az ég.
Na majd visszaugrik gyorsan,
gondolta az semmiség.
Nekikészült az ugrásnak,
toppantott, majd dobbantott.
Ám, hiába ugrott nagyot
újra visszahanyatlott.
Na most aztán mi lesz vele,
nem jut vissza az égre?
Reggelre ki kell cserélni
sötétséget a fényre.
Megsajnálta ezüstös hold,
napért nyújtja sugarát.
Azóta váltja az égen
egymást a két jó barát.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése