Erdős Sándor
A nagyravágyó bolha
Kakasszóra pirkadatra
szegényes kis ólba’.
Átmulatott éjjel után
ébredt fel a bolha.
Este voltak haverokkal
egy kis pompát látni.
Kipróbálták milyen lehet
luxuskutyát rágni.
Átugrottak gazdagékhoz,
van ott pedigrés eb.
Egyúttal ki is próbálták
melyikük merészebb.
Volt ott pincsi, nagyon mérges
ugatott is bőszen.
Ám kis bolhánk nem volt félős
ráugrott merészen.
– Oh, micsoda pompázatos
illatos a szőre.
Ez aztán a luxuslakás
elájulok tőle.
– Nem olyan, mint odahaza
azon a korcs kutyán.
Ki néha, ha falatot lát
csak kéreget sután.
Ugyanis az ő otthona
épp elég szegényes.
Kóbor kutyája is piszkos
nem volt éppen kényes.
Kölyök volt, mikor kidobták
árokparton hagyták.
Azóta egy társa volt csak
éhezés és bolhák.
Ott tartottam, hogy felébredt
reggel a kis bolha.
Úgy döntött, hogy elköltözik
úgysincs semmi dolga.
Itt hagyja a szegénységet
elég volt belőle.
Amióta pompát látott
hideg rázza tőle.
Leugrott a kiskutyáról
eddig élt csak vele.
Ránézett az apró társa
könnyes volt a szeme.
A bolhának apró szíve
összeszorult nyomban.
Nem is ugrott tovább innen
azonnal megtorpan.
Mégis ez az ő otthona
és az ő barátja.
Fontosabb a gazdagságnál
kis piszkos hazája.
Vissza is bújt azon nyomban
a kutya szőrébe.
Szeretetben élnek együtt,
nem vágyik bőségre.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése